"Fear-mongering" - Azaz félelemkeltés a kozmetikai iparban

Félelemkeltés a kozmetikai iparban

Ha rendszeresen használjuk az Instagramot, vagy csak simán követjük a beauty ipar híreit, szinte állandóan a félelmeinkre hatva bombáznak minket azzal, hogy éppen melyik kozmetikai anyag életveszélyes ránk nézve.

Hol a parabének a mumusok, hol pedig valamelyik nagy kozmetikai cég az, amelyik állítólag meg akar minket vezetni és károsítani. Mivel a mai világban rengeteg félelmet feleslegesen kell megélnünk, úgy gondoltuk, jobb tisztába tenni, miért is kezdődött el ez a fear-mongering a kozmetikai iparban is. 

Manapság nagyon sok divatos, ún. “indie” brand megálmodója mögött nem áll tudományos háttér, és csak a szerencsén múlik, ha olyan vegyész áll a termékek mögött, aki érti a kozmetikai termékfejlesztés csínját-bínját és elég tapasztalt ahhoz, hogy ne állítson a tudomány állásával ellentétes gondolatokat.

Ezek a cégek legjobb szándékuk ellenére is abba az irányba mozdítják el a piaci trendet, hogy hatásukra akár olyan anyagok is kikerüljenek egy-egy formulából, amik amúgy nem is lennének ártalmasak. 

Tudni kell, hogy a kozmetikai ipar szigorú szakmai és jogi szempontok alapján engedélyezi a termékek forgalomba hozatalát. Minden egyes kémiai anyag mennyiség szerint regisztrálva van, majd globálisan harmonizálják egy rendszerrel, amely követi az alapanyagok teljes életciklusát egészen az új fejlesztésekig. Egyetlenegy kémiai összetevő sem kerülhet úgy bele egy kozmetikai termékbe, hogy az valahol ne lett volna ellenőrizve egy szakmai személy által, aki megbizonyosodott arról is, hogy a termék, amiben szerepel, biztonságos- e az adott mennyiségben a megadott felhasználásra.

A fenti folyamatra minden termék esetében sor kerül, ezt minden cég, amely kozmetikai terméket árul, elvégezteti. A cégeknek ez létfontosságú, hiszen a piaci érdekük is diktálja, hogy semmi olyan élménnyel ne szembesüljenek a fogyasztók, ami miatt ne lenne kedvük újra megvenni a terméket, azaz ne legyenek rosszul a terméktől, vagy jelenjenek meg allergiás tüneteik.

Ide természetesen nem értjük azokat a termékeket, melyeknek e téren hiányosságuk van, mivel ezek már fogyasztóvédelmi eljárás körébe tartoznak. 

A bevezetést követően vegyük sorra hát a mumusnak számító vegyületeket: 

Egyik ilyen fő csoportot a tartósítószerek alkotják: nagy port kavart a parabén típusú konzerválók egyes típusainak betiltása, melyek szintén a fentihez hasonló “hisztériának” estek áldozatul.

A parabének családja elég nagy, közéjük tartozik pl. a Methyl paraben, Isopropyl Paraben, Ethyl paraben, Buthyl paraben és így tovább, amíg a “szénlánc bírja”. Valamennyit hatásos konzerváló tulajdonságuk miatt fejlesztették ki gyógyszeripari és kozmetikai felhasználásra.

Maga a parabén a para-hidroxibenzoesavból (PHBA) származik, mely számos gyümölcsben és zöldségben fellelhető, mint például az uborka, répa, hagyma, vagy áfonya. Emellett az emberi szervezet is előállítja azt az aminosavak bomlása során. 

A Cosing elnevezésű adatbázis, amely az Európai Bizottság által összegyűjtött kozmetikai alapanyagokat listázza, engedélyezett tartósítószerként mintegy 55 anyagot sorol fel, melyek megszabott határértéken belül biztonsággal használhatóak kozmetikai termékekben.

2011 májusában határozatba foglalták az alábbiakat: a Methylparaben és az Ethylparaben biztonságos, amennyiben felhasználásuk adott termékben nem haladja meg a 0,14%-ot, keverékben pedig a 0,8%-ot. A Butylparaben és Propylparaben biztonságos, ha felhasználásuk adott termékben nem haladja meg a 0,19%-ot. Egyéb változatok, pl. az Isopropylparaben, Isobutylparaben, Phenylparaben, Benzylparaben és Pentylparaben esetében nem született az emberi egészségre veszélyes mérvadó számítás. 

Láthatjuk tehát, hogy nem elég pontosan tudni, melyik parabénről beszélünk, de pontosan tudni kell a formulában szereplő %-os értékét is. Ezért szükséges megbíznunk abban, hogy egy kereskedelemben piacra helyezett terméket előzetesen egy szakmai gárda igazított biztonságos keretek közé. 

A tartósítószerek a mikrobiológiai tisztaságot garantálják számunkra. Egy nagy víztartalmú termékben elengedhetetlen a szerepük ahhoz, hogy mire a polcokról hozzánk kerül a termék, ne veszítse el eredeti rendeltetését, illatát, ne változzon meg a stabilitása sem. Kifejezett bajt a Pseudonomas nevű baktérium okozhat, mivel ha elszaporodik a termékben, a szem környékén komoly betegséget válthat ki és gyulladást okoz. Vitán felül kell, hogy álljon, hogy amennyiben használni kívánjuk a kozmetikumok előnyös tulajdonságait, technikailag rendben kell lennie a tartósításuknak is. Ahhoz, hogy kiválasszuk a formulánkhoz legmegfelelőbb konzerválószert, körültekintően kell eljárnunk: a pH érték, a hőmérséklet, a csomagolás mind-mind befolyásolják a termék biztonságát. 

Láthatjuk tehát, hogy mielőtt ördögöt kiáltanánk egy-egy kémiai anyagra, fontos megvizsgálni, hogy nincsen-e valójában szükségünk rá. 

Természetesen igaz, hogy a mikrobiológiai gátlásra rengeteg, a természetben fellelhető anyag alkalmas. Csak a Cosing adatbázisa több mint 600 anyagot tart számon, ami rendelkezik ilyen tulajdonságokkal is. Azonban ahhoz, hogy alternatívát találjunk a parabének bármilyen jellegű kiváltása érdekében, biztosnak kell lennünk abban, hogy a termék bizonyosan ellenáll a mikrobiológiai fertőzéseknek. Ezért szabja meg pontosan az EU kozmetikai jogszabálya, milyen feltételeknek kell eleget tenniük az alternatív konzerválószereknek.

 Ha igazán törődünk azzal, mit tartalmaz a termék, amit szeretnénk magunkévá tenni, nézzük meg a csomagoláson megtalálható összetevőlistát (Ingredients – INCI). Mivel a konzerválószerek használata általában 1% alatt engedélyezett, a felsorolás végén szerepelnek majd. Pontos adatot ugyan nem találni a mennyiségükről, de ennek megítélése nem is a felhasználó dolga, arról azonban tájékozódhatunk, milyen típusú tartósítószert használ a kedvenc cégünk. Gyakori antimikrobiális anyagok a fentieken kívül a következőek: Benzoic Acid, Propionic Acid, Salicylic Acid, Phenoxyethanol, Benzyl Alcohol, Phenoxyisopropanol. A Methylisothiazolinone már csak lemosható termékekben engedélyezett: ott is mindössze 0,0015%-ban, ezért jobb is, ha ilyen tartalmú termékeket lehetőségeink szerint már nem veszünk meg.

 

A másik aggodalomra okot adó csoport nem más, mint az illatanyagok.

 

A kozmetikai termékekben alapvetően még mindig elsősorban szintetikus illatanyagokat használnak. Ezek előnye, hogy kémiai összetételük és mennyiségük biztonsággal megmondható. A parfümőrök %-os arányokban tervezik egy-egy illatkreációjukat. Különböző vegyületekből molekulánként rakják össze a végleges illatanyagot. Ennek ellenőrzésére hozták létre az ún. IFRA listát, mely azokat az allergiás reakciókat kiváltó anyagokat tartalmazza, melyeket a szakmai orvosi csapatok világszerte ellenőriznek és mérnek. A parfümőrök ezeken az IFRA listákon pontosan megadják, termékük milyen mennyiségben használta az adott a komponenseket. Ez alapján kerül fel egy-egy allergén a címke INCI listájára.

A Kozmetikai Rendelet meghatározott 26 konkrét illatanyagot, melyek allergiás reakciókat okozhatnak arra érzékeny alanyoknál. A nemkívánatos hatás elkerülése érdekében, a csomagoláson minden esetben ellenőrizni kell, hogy az adott parfüm, amit a fejlesztő használt, milyen mennyiségben tartalmazza ezeket. Mivel %-osan nagyon kis mennyiségekről van szó, szintén az INCI lista végéről tudjuk meg, hogy jelen vannak-e. Érdemes végignézni, mely anyagokat tartalmazza a termék, ha esetleg tudjuk, mely anyagok nem tesznek jót a bőrünknek. Itt található a 26 allergén anyag listája:

https://www.researchgate.net/figure/List-of-the-26-allergenic-fragrances-in-accordance-with-EU-Directive_tbl1_322503886

 

 

 

Vannak cégek, akik kifejezetten csak aromákat, vagy illóolaj komponenseket használnak természetes formájukban. Ezekről az illóolajokról tudni kell, hogy míg sokkal természetesebben hatnak, valójában kémiailag csekély információnk van a tényleges allergén tartalmukról. Szintetikus társaikhoz képest számos más anyagot is tartalmazhatnak, melyeknek azonosítása egyelőre technikailag nehezen elérhető. Míg a szintetikus parfümök lineárisan egységes tulajdonságot hordoznak, az illóolajok és természetes illatok minden évben más illatjegyeit, karakterét hozzák az adott növénynek, attól függően, hogy a természet abban az évben milyen hatást gyakorolt rá. Ezért egyfelől izgalmasabb egy illóolaj kémiája, másfelől ugyanakkor felhasználói oldalról nehezen követhető, biztonsági szempontból pedig nem teljesen kontrollálható a hatása.

 

Érdemes minden termékkel egy gyors allergén próbát végezni, mielőtt elkezdenénk használni: alkarra vagy a csukló vékony bőrének felszínére kenjünk egy keveset a termékből. Azonnal tapasztalni fogjuk, ha valamilyen alkotóelemet nem kedvel a bőrünk. Vigyázzunk arra, hogy a felkenés előtt lehetőleg parfümmentes legyen a bőrünk és tiszta, hogy kizárólag a tesztelt termékről kapjunk információt és ne okozzunk esetlegesen keresztallergiát.

 

Érzékeny bőrre óvatosan használjunk bármilyen illatosított terméket, mert bár nincs pontos bizonyíték arra, hogy az aknés, vagy érzékeny bőrt allergizálja egy-egy illatanyag, egyes illóolaj komponensek és olajok a pórusok eltömődését okozhatják, ezzel gyulladást okozhatnak az amúgy is kényes bőrfelületen.

 

Amennyiben kiderült, hogy érzékenyek vagyunk az illatosított termékekre, léteznek olyan mentes kozmetikai szerek, amelyek ún. fragrance free, vagy allergen free összetételűek. A parfümőrök tudnak már olyan illatanyagokat készíteni, melyeknél az allergiák döntő többségét okozó 26 allergén komponenst kihagyják az összetételből.

 

Mint a konzerváló anyagok esetében, itt is meg kell jegyeznem, hogy ezek az anyagok extrém sok használat és nagy kitettség során képesek csak mennyiségileg felhalmozódni a bőrben. Minden vizsgálat, ami egy adott kémiai anyag egészségre való káros hatását vizsgálja, évekig tartó nagymértékű kitettség mérésén alapul. Az allergia természetesen egy másik kérdéskör, mivel allergiás reakciót egészen csekély, ppm (parts per million%) mennyiség is képes kiváltani, hiszen biológiailag más hatásmechanizmussal működik. 

Nézzünk tehát tudatosabban utána egy-egy ígéretes terméket kínáló cég állításainak. Kérhetünk szakmai segítséget is: ma már sok kozmetikai vegyész tart konzultációt felhasználóknak is.

Mindenképpen azt ajánljuk, hogy előzzük meg a felesleges aggodalmakat és inkább tájékozódjunk megbízható szakemberektől.

 

Tallér Tea- fejlesztő vegyész

A&T Cosmetics Kft.

http://www.atcosmetics.hu/

Megjegyzés hagyása

Az e-mail címed nem kerül nyilvánosságra. A kötelezően kitöltendő mezőket a * jelöli.

A hozzászólások publikálás előtt ellenőrzésre kerülnek.

Blog categories

Recent Post

Blog tags